A napfény illata

Azték borostyán a teraszon, avagy kalandom az édesburgonyával

Így szaporítsunk édesburgonyát.

 

Minden ezzel a videóval kezdődött, amelyben konyhai hulladékokból növesztenek új növényt. Bár ez nekem akaratomon kívül már néhányszor sikerült, mikor a spájzunkban kicsírázott a krumpli, kihajtott a hagyma, és szárba szökkent a félig bezacskózott petrezselyem, gondoltam, ezt most tudatosan is kipróbálom. 

Eddig azt gondoltam, jó viszonyt ápolok a növényekkel, nem mondom, hogy kapcsolatunk hibátlan, – hiszen a legjobb házasságban is akadnak súrlódások – de azért jól megvoltunk. 

Eddig. Mert ez az álomkép összeomlott bennem a kísérletezések közepette. Először is egy elfogadható menüt próbáltam összeállítani, hogy legyen ürügyem a zöldséghulladékokkal foglalkozni, így sikerült összehoznom konyhatündérségem legjobb összeállítását: húslevest, és zsíros kenyeret hagymával.

Szerencsére a család hamar túltette magát a szokatlan összeállításon, no meg azon, hogy a hagymából szinte csak a zöld szárat ehették meg, a fehér gyökérke kellett a kísérlethez.

Szóval hajtattam hagymát, petrezselymet, és egy kis zellerrel is próbálkoztam, és bár az elején elég jól indult minden, megjelentek a kis hajtások, de mindegyiknek az lett a vége, hogy az alap növénymaradék jól bebüdösödött és/vagy kiszáradt.

Na, de engem nem olyan fából faragtak, aki feladja! Különösen, ha az a tét, hogy kertészi tehetségem megkérdőjeleződik-e.

A kisfiammal már hajtattunk ugyanis krumplit sikerrel, úgy gondoltam, akkor ezt megpróbálom édesburgonyával.

A férjem beszerzett két kisebb édesburgonyát, amik így is jókora méretűek voltak. Az egyiket kettévágtam, és a két fél részt tettem lapos tálba, kis vízzel egyetemben.

A másikat a klasszikus módon hurkapálcával kipöckölve vízbe áztattam.

Teltek-múltak a napok, semmi. Eltelt egy hét, két hét, hiába lestem a batátát, semmi. Csak valami fura, kellemetlen szagot éreztem, a konyhában, amit senki más nem érzett rajtam kívül. Hozzáteszem, sajnos egy erdélyi kopó szaglásával rendelkezem, ami terhességem alatt még fokozódott. Képzelhetitek!

Egyedül a cicánk, Grafit érezhetett valamit, mert néha erősen beleszagolt a levegőbe, majd kicsit szokatlanul mozgatta az orrát, majd mikor ezt észrevettem, fura képet vágott, ami nekem felettébb gyanús volt, így Grafit azonnal felkerült a gyanúsítottak listájára szagügyileg. 

Csak néhány nap kellett azonban, és tisztázódott a neve, ekkor döntöttem ugyanis úgy, hogy alaposan megvizsgálom az édesburgonyákat. A két fél darab alja jól berohadt. Próbáltam menteni a menthetőt, de nem sikerült, ezek a kukában végezték.


A maradék egy édesburgonyán azonban nyomokban csírákat fedeztem fel. Volt nagy öröm! A kis drágák egyre nagyobbak lettek, fura módon gyökér nem keletkezett egy szál se, sokaknál olvastam ugyanis, hogy előbb gyökeret hajtott a növény. 


Lehet, hogy ez lehetett az oka, de egy idő után azt vettem észre, mintha vörösen száradnának a ki hajtások, És tényleg, összegömbölyödtek, és nem nőttek tovább.

De az nem lehet, hogy itt feladjuk! Gyorsan leszedtem őket a gumóról, és vízbe raktam őket, felhasználva az össze pálinkás poharunkat az életmentő akció keretében. Lehet, hogy a pálinka gondolata is elég dopping volt nekik, de kigyökereztek, és levelet eresztettek.

Most még ugyan kicsinykék, de ha megnőnek, ilyen szép dekoráció lesz belőlük. Mert lehet, hogy nem mondtam, de a teraszra szánom őket. Van még idő kiültetni, májust javasolnak a hozzáértők.

 

És ilyen lesz, ha nagy lesz, (vagy valami hasonló):

 

Klaudiánál, a Saját otthon projekt bloggerénél a picike növény egy év alatt ilyen csodássá fejlődött.

Egyébként nem rokona a krumplinak, egy hajnalkaféle és csodás virágai is vannak. Ahogy Illésné Nagy Mária képe is mutatja. Ő a gyökereztetéshez faszenet is használt, ezzel megelőzve a gyökérrothadást.

Szép napot!
 
 Ha tetszett a bejegyzés, megköszönöm, ha megosztod másokkal is. Köszönöm, hogy meglátogattál, térj be máskor is, érdekes inspirációkkal, egyszerű receptekkel, könnyen kivitelezhető ötletekkel várlak. ♡
A blog Facebook oldalához ide kattintva csatlakozhatsz.

 

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!